GMO - I. rész

Génmódosítás

avagy

Világunkat változtatjuk meg végérvényesen

Előszó

Azóta, hogy Watson és Crick 1953-ban közzétette tanulmányát a DNS szerkezetéről, szinte mindenki által tudott tény, hogy ez a molekula felelős a genetikai információ tárolásáért és átörökítéséért. A tudomány azóta természetesen rengeteget fejlődött, az elmúlt több mint fél évszázad alatt a forma után a tartalom, sőt a működés mikéntje került a kutatás homlokterébe.

A genetika, genomika legújabb győzedelmes fejezetéhez az új évezred elején ért, amikor is bejelentették, hogy az 1990-ben megkezdett Human Genom Project lezárult és sikerült szekvenálni a teljes emberi genomot, feltérképezni a gének elhelyezkedését. A több mint egy évtizedig tartó munka részeredményeit ugyan folyamatosan közzétették, de csak 2006-ra sikerült lezárni a munkát a legnagyobb, 1. kromoszóma esetében.

Mindezek témánkat érintően csak azért érdekesek, mert jól látható, hogy bár óriási előrelépések történtek a genetika és molekuláris biológia területén, még csak a megismerés folyamatának elején tartunk. Azzal, hogy a tudomány a genetikai módosítás veszélyes vizeire evezett, egy olyan felelőtlen gyermek szerepébe került, aki kezébe kaparintotta egy ország alkotmányának kéziratát, s bár épp hogy csak ki tudja betűzni a szavakat, mondanivalóját pedig alig érti, elhatározta, hogy zsírkrétájával belejavít a szövegébe. A példa azt hívatott érzékeltetni, hogy azon túl, hogy még csak alapjaiban értjük, ismerjük a gének működését és interakcióját, az emberi beavatkozással olyan változásokat idézhetünk elő egyes fajok genetikai állományában, sőt az egész ökoszisztémában, amiket nem tudunk majd visszafordítani.

Az alábbiakban a genetikai módosításról lesz szó röviden, s bár képtelenség minden lehetséges aspektusát, következményét számba venni, arra próbálom felhívni a figyelmet, hogy a probléma valós, sőt mi több, már az életünk része, ha akarjuk, ha nem. Olyan globális kísérlet részesei lettünk, amely kiszámíthatatlan, s rengeteg veszélyt rejt, amiket még a tudományosság látszatával is alig vizsgáltak meg.

A dolgozat célja nem más, mint hogy igyekszik bemutatni a génmódosítás technológiáját, annak lehetséges hatásait az emberré és környezetére, de végig azt szem előtt tartva, hogy a széleskörű és független kutatások alacsony száma, a megkérdőjelezhető eredmények miatt nehéz tudományos látleletét adni a témának, s ezért csak arra vállalkozhatok, hogy a témát továbbolvasásra és –gondolkozásra ajánlom. Ha már valaki azt megérti és megjegyzi, ami a génmódosításra különösen érvényes, célomat máris elértem: „Amitől az emberek félnek, az nem a kísérleti kutatás, hanem az az eszelős elhatározás, hogy anélkül, hogy a következményeket fel tudnánk mérni, a természetet használjuk kísérleti laboratóriumként.” /Barry Commoner biológus professzor/